2019.08.01. - TID 0.nap - Prológus

64. Nemzetközi Dunatúra (Tour International Danubien) Szerb szakasz, Szendrő – Kladovo között,  2019.08.03 – 2019.08.08.

A túra, amely majdnem megváltoztatta az életemet.

A túra gondolatának csírái a 2017-es évre nyúlnak vissza. A Csillagösvény utazási irodával voltunk feleségemmel először a Vaskapu-szorosnál. A Djerdap erőműtől busszal jöttünk vissza Magyarország felé a Duna mentén a szerb oldalon. Lélegzet elállító tájon kanyarog az út, hol magasan, hol a folyó szintjén. Meredek sziklafalak tövében vagy éppenséggel az oldalába vájt úton halad a busz. A Duna hol keskenyebb, hol tengerré szélesedik. A víz itt zöld színű, kissé arrébb már acélkék, majd sötét szürkére vált. Galambóc vára tűnik fel a parton, az út a sziklába vájt alagúton megy keresztül. Az utazó egyik ámulatból a másikba esik, már aki fogékony a természet alkotásainak szemlélésére.

Ide vissza kell jönnöm! Ezt legalább még egyszer látnom kell az életben. Ilyen csoda nem sok adódik a természetben! (Persze adódik, de ebből csak ez az egy van.) Nem is kellett sokáig várni. Rákövetkező évben feleségemmel kettesben kocsiztunk le Orsováig, hogy kicsit tüzetesebben vegyük szemügyre a tájat. Jeselnice faluban szálltunk meg a Mircea (ejtsd: Mircsa) panzióban – amelyet mindenkinek szívből ajánlok – ahonnét aztán motorcsónak kirándulást is tettünk a Kis- és Nagy Kazán szorosba. Ez mind szép és jó, csakhogy a „Kazánok” a Vaskapu legvégét alkotják. Ott van még az a kb. 160 km, a Duna áttörése a Kárpátokon, amit újra végig kellene járni, egyenlőre autóval. Ebből nem lett semmi, mert Orsovától északi irányba jöttünk haza Erdőelvén (Erdély régi neve) keresztül. Ekkor már tudtam, hogy a Vaskaput a vízen fogom bejárni, mégpedig hamarosan. 2018-ban vásároltam egy új tengeri kajakot, kissé szokatlan módon, télen. A törhetelen fajtát amelyik „ha leesik a tetőcsomagtartóról és átmegy rajta egy kamion, mire leérsz a tengerhez, addigra kirúgja magát” – idéztem Attila barátom szavait.

Ennek a tervnek a véghezviteléhez kézenfekvőnek tűnt a TID-hez csatlakozni. Minden adott, nem részletezném. Felvettem a kapcsolatot a magyar és szerb szervezővel. Utána jártam, megbeszéltük. 2019 márciusban regisztráltam magam a túrára, csak az adott szakaszra.

Már az indulást megelőző napokban összeállítottam a felszerelésemet. Sőt, hetekkel korábban kezdtem összevásárolgatni a szükséges holmikat a túrához. Alaposan fel akartam készülni, nem akartam semmilyen meglepetésben részesülni. A Duna nem játék! – hallottam már több szakértő embertől, akik láttak egy s mást, főleg a dolgok sötét oldalát. Tehát komolyan kell vennem. Listát készítettem, nehogy valami is kimaradjon. Persze olyan úgysem létezik, hogy mindenre gondoljon az ember. De, ezért vannak a túratársak – valakinél biztosan lesz az, ami nekem nincs és ez fordítva is igaz. A listán csoportosítottam a dolgokat, ruházat, élelmezés, szállás kellékek. Tulajdonképpen ezen csoportosítás szerint pakoltam be a hajóba is. Az orrban lévő rekeszben kaptak helyet az alváshoz szükséges dolgok. A hátsó rekeszben a ruházat. A beülő mögötti kisebb rekeszbe pedig a hadtáp került. A hajó így 60 kg-ot nyomott. Uram Jézus! Hogyan fogok én ezzel menni? Én, aki a 12 kg-os maratoni típusú gyors kajakomhoz vagyok szokva. Amivel állóvízen a 11 km/ó sebesség is elérhető.

Sebaj. Lesz ami lesz. Túléljük! Így vagy úgy. „Who cares” – ahogy a bölcs kínai mondaná. Továbbá még egy tétova gondolat motoszkált az agyam leghátsó cellájában, azaz-hogy én ebben a hajóban még életemben nem ültem. Soha ki nem próbáltam, pedig ezer alkalom lett volna rá, de valahogy sohasem vett rá a lélek, hogy ezzel a nehéz hajóval menjek le a tóra, a könnyű kis maratoni helyett. Így tehát maradt a csöpp bizonytalanság, hogy milyen is lesz az első menet. De ha probléma lesz, majd ezt is megoldjuk valahogy.

Aki azzal a szándékkal kezd neki ennek a beszámolónak az olvasásához, hogy milyen szép útleírást fog olvasni, az sajnos csalódni fog. Ebben a saját utazásom élményeit írom le, személyes érzéseimet, tapasztalásaimat. Természetesen tájleírás is lesz, látványosságokról is szót ejtek. Nem akarok lexikális ismereteket beilleszteni, mivel azok úgysem saját kútfőből származnának, erre inkább a Google keresőt ajánlom (odafűzöm inkább a hivatkozást). Praktikus információkat is közlök, melyek megkönnyíthetik az utánam jövők utazását, tájékozódását idegen földön, vízen. Remélem, hogy mindannyiunk hasznára válik.

Ez a terv: A Kárpátokon keresztül. Smederevo - Kladovo közötti szakasz, 190 km

Folytatás >