6:33-kor kelek fel. Miki még alszik. Naná, előző este sokáig
chat-elt valamelyik haverjával. Készítek
néhány képet a környékről a szoba erkélyéről.
Előző éjszaka volt egy kis eső, ebből kifolyólag minden
párában úszik. A Pelmo sem látható, egy óra múlva azonban már felszállt a köd
és előbújt a hegy is.
Első napi terv a Tre Cime di Lavaredao (németül Drei Zinnen) körbejárása. Ez a Dolomitok "névjegye", vagy jelképe. Ha ide jössz ezt mindenképpen látni kell. A leglátogatottabb hely a Dolomitokban. Nem csoda, hogy mi is ezzel kezdünk.
 |
| Mai túra térképe: 13 km a Tre Cime körül |
Reggeli után elindultunk mai célunk felé, azaz a Tre Cime három óriás „kőtömb” megtekintésére. Kocsival haladunk Cortinába, ahol meg kell keresnünk az elágazást Misurina település felé. Könnyen meg is találjuk, a város szívében a főútról kell lekanyarodni jobbra. |
| A síbuszra várva Misurinában |
 |
| Lefényképeztem az arakat és buszok indulási idejét. |
 |
| Jobbra indul az út fel, az Auronzo menedékházhoz. Saját kocsival menni fizetős. |
 |
| Ebban a parkolóban hagyjuk a kocsit. |
 |
| Háttérben csodás hegyek látszanak. |
 |
| Felértünk a felső végállomásra. Az ottani menetrend, visszafelé Misurinába. |
 |
| Az órám mutatja a magasságot. 2255 m. |
 |
| Van itt étterem, kávézó, shop, szállás lehetőség. Mindent a túristák kényelméért. |
 |
| Felkészülünk a túrára. |
 |
| Annak ellenére, hogy nyár van, elég havas itt minden. |
 |
| A Tre Cime déli oldala. |
 |
| A fotón jól kivehető a túristaút |
 |
| Csak elindulunk már végre! |
 |
| Nem túl kedvező az időjárás |
 |
| Jól ki lett építve az ösvény. Szükség van rá, mert sok a túrista. |
 |
| Nyáron hógolyózás. Vicces. |
 |
| Rifugio di Lavaredo |
 |
| Megpihenünk, eszünk valamit. |
 |
| Elég kietlen a táj. Erre már nem jönnek a túristák. A többség visszafordul a Tre Cime után. |
 |
| Déli irányba elnézve innen, ezt látjuk. Csodás. |
 |
| Már átmentünk a Tre Cime tömb északi oldalára. Innen visszafelé megyünk. |
 |
| A hütte után megindul az ösvény (ami most nem látszik) lefelé. |
 |
| Imádkozom, hogy meg ne csússzunk, mert itt nincs megállás. Eltűnnénk lent, a nagy semmiben. |
 |
| 150 m szintet ereszkedtünk, ezen a jégpályán. |
 |
| Ez a félelmetes a Dolomitokban. Hirtelen eltűnik a hegyoldal és csak egy sötét lyukat látsz. |
 |
| A Tre Cime hátulról, azaz észak felől nézve |
 |
| Egy idős hölgy útbaigazítást kér. |
 |
| A Drei Zinnen/Tre Cime északi oldala. A Hüttéből nyílik a legjobb kilátás. |
 |
| Egy pillanatra előbúlyik a Nap, szürreális fénybe borítva a táj egy részletét. |
 |
| Tamás eligazítást tart. |
 |
| A Dreizinnenhütte homlokzata. Minden zárva, pedig már főidény van. Csak éppen az időjárás ezt nem tudja. Minden csupa hó. |
 |
| Takarítják a túrista utat. A hómunkások itt kevesek lennének. Technikát kell bevetni. |
 |
| Itt már végzett a markoló. |
 |
| Azon tanakodunk, hogyan lehetne megmászni valamelyik csúcsot |
 |
| Emlékeztetlek kedves olvasó, hogy június 17-e van. |
 |
| Még szerencse, hogy hoztunk meleg felső ruházatot. Tamás és én rövid nadrágban csapattuk. |
 |
| Mintha Grönlandon kirándulnánk egy gleccser hasadékban. |
 |
| Kilométereken keresztül gyaloglunk a sikátorban. |
 |
| Megkerültük a hegytömböt. Haladunk visszafelé az Auronzo menedékház felé vezető útra. |
 |
| A Drei Zinnen oldala |
Miután visszaérünk az Auronzo menedékházhoz, felülünk a buszra, ami levisz minket Misurinába, a parkolóhoz, ahol a kocsit hagytuk. Míg a busz halad lefelé végig videóra veszem a tájat. Csodálatos a Dolomitoknak ez a része. Bár úgy hiszem a többi is. Éhesen érkezünk vissza a szállodába, San Vitoba. Ez egy szép túra volt kezdésnek.
Megjegyzések