Túrázások krónikája - földön, vízen

Reggel 5-kor ébredtem. Mint a villám, úgy másztam ki a hálózsákból, ugrottam ki a kocsiból. Uram Jézus! Ezek már felkeltek és pakolásznak. Egyesek már a sátrat is lebontották, éppen a reggelijüket eszegetik. Geri is a kis kemping sámliján üldögélt és szerénynek mondható reggelijét készítette. Lóhalálában összerámoltam a cuccaimat, a kocsiból átpakoltam a szükséges dolgokat a hajóba. Mindent rendszereztem még egyszer, nehogy valami itt maradjon. Kutyafuttában bekaptam pár falatot reggeli gyanánt. A kocsival kihajtottam a kemping területéről és az étterem előtti parkolóban állítottam le egy fa alatt. Visszagyalogoltam a kempingbe, Geri már eltűnt, itt hagyott. Persze nem beszéltük meg, hogy együtt megyünk. A hajómat lecipeltem a partra, hatalmas terméskövekkel van kirakva, alig találtam megfelelő helyet a hajó vízre eresztésére. Térdig gázoltam a csúszós kövek közé, egyensúlyozva a 60 kg-os hajóval. Egy nagyobbacska kőre álltam, innen másztam be a kajakba. Végre vízen vagyok! Hatalmas...

Indulás előtt Sukorón Előző nap mindent beraktam a kocsiba, kajak fönn a csomagtartón, erősen lekötözve, baj nem lehet. Útvonal megtervezve, cím tuti. Délelőtt kilenckor gördültem ki a garázsból, teljes menetfelszereléssel, és izgalommal teli. Remélem nem hagyok itthon semmit, gondolattal indultam el. M6-on Bajáig, Bácsalmás érintésével a Bajmoki határátkelőn léptem át Szerbia területére. Bácska Topoján megálltam egy pánzváltónál, ahol 50 Eurót váltottam Dínárra. Utamat innen Belgrád felé vettem az A1 autópályán. Jól lehetett haladni, azonban a fizető kapu előtt több kilométeres sor torlódott össze. Negyven perces araszolgatással jutottam el a kapuig, az autópálya díj nem volt vészes. Elhatároztam, hogy nem a Belgrádot elkerülő szakaszon megyek tovább, hanem átverekszem magamat a városon. Nem bizonyult jó döntésnek, ugyanis borzasztó dugók alakultak ki, mivel éppen a csúcsforgalomban sikerült beérnem. Sebaj, a navigáció segített, kicsi mellékutcákon bóklászva nagy nehezen kikecme...

64. Nemzetközi Dunatúra (Tour International Danubien)  Szerb szakasz, Szendrő – Kladovo között,  2019.08.03 – 2019.08.08. A túra, amely majdnem megváltoztatta az életemet. A túra gondolatának csírái a 2017-es évre nyúlnak vissza. A Csillagösvény utazási irodával voltunk feleségemmel először a Vaskapu-szorosnál. A Djerdap erőműtől busszal jöttünk vissza Magyarország felé a Duna mentén a szerb oldalon. Lélegzet elállító tájon kanyarog az út, hol magasan, hol a folyó szintjén. Meredek sziklafalak tövében vagy éppenséggel az oldalába vájt úton halad a busz. A Duna hol keskenyebb, hol tengerré szélesedik. A víz itt zöld színű, kissé arrébb már acélkék, majd sötét szürkére vált. Galambóc vára tűnik fel a parton, az út a sziklába vájt alagúton megy keresztül. Az utazó egyik ámulatból a másikba esik, már aki fogékony a természet alkotásainak szemlélésére. Ide vissza kell jönnöm! Ezt legalább még egyszer látnom kell az életben. Ilyen csoda nem sok adódik a természetben...

  Reykjavík Campsite - Raufarhólshellir - Reykjanesfólkvangur - Raykjavík  Hveragerdi kempingben ébredtünk 6 óra felé. Hideg volt az éjszaka, de nem fáztunk. A hálózsákok jó melegek voltak. A kempingben nincs az épületben étkező, csak egy fedett rész, ott lehetne a hidegben főzőcskézni és enni, ezt inkább kihagytuk. Sokáig nézegetem a térképeket, hogy merre menjünk a mai napon. Elindulunk a Bónus áruházba (itt sok minden egyéb üzlet is található, pl. a turista információ is), ahol tegnap a finomságokat ettük. Itt reggeliztünk egy-egy édes süteményt és a kihagyhatatlan reggeli kávét. Ilcsi alig várta, hogy 8:30 legyen, ugyanis ekkor nyitott a turista információ, ahol természetesen mindenféle „emléktárgy”-at is lehet vásárolni. Vett egy pár fejkendőt (csősapkát). Itt döntöttem el, hogy meglátogatunk egy vulkán belsőt. De nem a Lava Tunnel t, hanem egy másikat, egy kisebbet. A térkép szerint már oda kellene érnünk, de megint elfogyott az aszfaltos út. Már megint zötykölődhetünk a...

Seljalandsfoss - Hveragerdi - Reykjadalur Ébredés korán. Reggeli. Tanácstalan vagyok, hogy mivel üssük el az időnket, a kitűzött célt már teljesítettük, azaz egy csomó mindent megnéztünk. A kiteregetett holmit összeszedjük a szárító kötélről – éjszaka megszáradt a 2-3 fokban, persze erős szélben. Valami fürdős programot kellene találni. A hotpoticeland.com-on láttam egy fürdőt Hveragerdi közelében. Gondoltam ez jó lesz. El is indulunk ide, az 1-es főúton. Szépen lassan csordogálunk, a szokásos 70-es tempóval. Nézelődünk, még korán van 9 óra felé. Átmegyünk Hellán és Selfosson. Aranyos kisvárosok, Selfossnál van egy szép nagy folyó, azt csak a hídról látjuk. A túra útvonala a fürdőhöz. A kezdőpont a városon kívül esik, itt van egy nagy parkoló. Szerencsére még volt hely. Megérkezünk Hveragerdi be, Keressük a Reykjadalur Thermal Park ot. Meg is találjuk ( nem nagy a város) az oda vezető utat. 3-4 km-re a város szélétől van a parkoló, ahonnan indul az ösvény a Thermal patakhoz. Beöltözün...

Svinafell – Skaftafell – Svartifoss vízesés - Skaftefell gleccser - Kirkjugólf vízesés – Vík – Seljavallalaug fürdő – Seljalandsfoss kemping Korán ébredtünk, mint mindig. Természetesen hideg volt az éjszaka. Napsütéses reggelre virradt. Reggeli sült kacsa és kenyér. Átmegyünk Kaftafel be, ahol tegnap nem szálltunk meg, csak néhány km-re van. Leparkolom a kocsit, felkészülünk a mai túrára. Mai tervezett adag 8 km. Első állomás a Svartifoss vízesés. Neki indulunk a széles turista útnak, enyhén, de folyamatosan emelkedik kb. 400 m magasságig. Egy kanyon tűnik elő, melynek a szélén kanyarog az út. Fél óra múlva látjuk meg a vízesést. Nem megyünk közel hozzá, mert lefelé kellene mennünk, utána meg persze fölfelé, amit nem kívánunk momentán.  Svartifoss vízesés a távolban. Ekkorra már annyi vízesést láttunk, hogy úgy döntöttünk, nem megyünk le odáig. Legalább egy órás kerülő lett volna. Persze később már bántam, hogy nem mentünk közelebb. Netes kép! Svartifoss vízesés közelről. A...