2026.8.18. Dugi Otok túra - Telašćica Nemzeti Park

 

Mai szakasz térképe

Tegnap vacsora közben egy súlyos döntést hoztunk: A Kornátok szigetvilágot most kihagyjuk a túrából. Ez két nap lett volna. Elég volt. Megyünk minél hamarabb haza. Geri amúgy is gyengélkedik, valami allergia félét szedett össze, vérzik az orra. A tegnapi nap megpróbáltatása után úgy döntünk, hogy ma pihenünk. Ránk is fér nagyon, nem fizikailag, hanem mentálisan. Fel kell dolgozni a tegnapi sokkot. Nincs is erre jobb módszer, mint egy laza kirándulás. Mivel itt vagyunk a Telascica Nemzeti Park határán, a legjobb lesz, ha megnézzük. Gerinek nincs hozzá kedve, mivel nem érzi jól magát, tehát ő marad a táborhelyen és pihen, alszik.

Tomival 9 óra felé indulunk a Mir öbölbe. Itt van a nemzeti park központja. Az eredeti túraterv szerint itt lett volna a szállásunk, de ez még plusz 5 km-t jelentett volna tegnapra, amit igazán nem kívántunk már. A Telascica tulajdonképpen egy nagy öbölből áll és annak környéke. Közkedvelt kirándulóhely. Zadarból sok hajó jön ide. Kikötnek a Mir öbölben és a kirándulók felmehetnek a sziklafal tetejére bámészkodni. Azután lemennek a sóstóhoz fürdeni. Majd a programot megfejelik egy ebéddel a Gospoja étteremben. Azután mennek vissza Zadarba. Ez főleg délelőtt zajlik le, ami azt jelenti, hogy a környéken alig lehet megmozdulni. Délután 2 óra körül már alig lézengenek itt emberek. Tomival ugyanezt a programot csináltuk végig, csak lassított felvételben, mert rengeteg időnk volt.

Szemben a Mir öböl és a Nemzeti Park központja

Kilenc óra felé érkezünk meg a Mir öbölbe, a központba. Hajókat kirakjuk a partra a sétány mellé. Utána körbejárjuk a helyszínt. Több móló is van itt a sétahajók fogadására. Ha magánhajó jött, azokat külön mólóhoz irányították a nemzeti park munkásai. Sörözés közben figyeljük hogyan dolgoznak, irányítják a jachtokat a kikötési pontra. És természetesen a belépők beszedése is az ő dolguk. Megvan a díjszabás motoros hajókra hosszúságtól függően mennyi a tarifa. Motor nélküli hajókra (pl. kajak) 7 Euro/nap a díj. Mi ennek befizetését megúsztuk, mert távolabb kötöttünk ki a díjbeszedő helytől. Elnézelődünk egy órát sörözés közben, majd felmászunk egy kiépített lépcsősoron a sziklafalak tetejére. Itt egész hosszan ösvény húzódik. Csodás a látvány a tengerre és a sziklafalra.

Vannak kiugró helyek a sziklafalon, innen jól belátható a fal többi része mindkét irányba. Megállunk egy ilyen helyen, bámuljuk a tengert. Most is hullámzik, de ez elenyésző a tegnapihoz képest. Egyenletes hullámok a fallal szinte párhuzamosan jönnek. Ha tegnap ilyen lett volna, semmi gond nincs. Gondolatokba mélyedve könyökölünk a korlátnak támaszkodva. - A gyilkos mindig visszatér a tett színhelyére – töri meg csendet Tomi. Igen, most mi is visszatértünk ide megnézni a helyet, ahol tegnap majdnem nagy árat fizettünk. Vajon mit gondolhattak azok az emberek tegnap, akik ugyanitt álltak és látták a három kajakost hánykolódni a tengeren. Vagy azt, hogy ezek nem normálisak, vagy azt, hogy biztos a Red Bull-nak csinálnak videót. Bárcsak csináltunk volna! Szívesen visszanézném.

Tomival azt latolgatjuk, hogy tegnap szerencsénk volt, vagy profik vagyunk?

Végigjárjuk az ösvényt, mindenhol fotózkodnak az emberek. Néhol mécseseket látunk lerakva a korlát tövéhez. Vajon mi történhetett ezeken a helyeken? Nem kell sok fantázia, hogy az ember kitalálja. Száz méter magas függőleges sziklafal… Vagy éppenséggel egy csónak szenvedett hajótörést?

Egy információs táblán észrevesszük ezt a szöveget: „Érdekes tény… Erős hullámok, amelyek viharos időben elérik az 5 m magasságot, a sziklák letörését eredményezik. Azokon a helyeken, amelyek ennek a hullámzásnak vannak kitéve, üregek keletkeznek a sziklában.” Hmm… Elgondolkodtató. 1 m3 víz = 1 tonna súly. Tegnap láttuk, hogy mit művel a víz, ahogy a parthoz csapódik. Ha valaki, vagy valami oda bekerül, elképzelni is rossz. De hagyjuk! Túl vagyunk rajta.

Az információs tábla

Lemegyünk a belső tóhoz, ahol most éppen hering party van. Rengeteg ember a parton és a vízben. A tó érdekessége: 1. A vízszint magasabban van, mint a tenger szintje. 2. A vize jóval sósabb, mint a tengeré.  Egyesek felfekszenek a felszínre úgy napoznak. Érdekes. Tomi bemegy, megmártózik, én a parton maradok, nincs kedvem összesózni magam.

Annyira sós a víz, hogy kényelmesen föl lehet feküdni.

Fürdőzés után jöhet a jól megérdemelt ebéd. Mivel 2 óra is elmúlt, a kiránduló hajók visszaindultak Zadarba a népekkel együtt. A hely kiürült, rengeteg szabad asztal van a Gospoja étteremben. Elég fine-dining ez is, de van egy „napi menü” oldal is az étlapon, ami a standard horvát ételeket sorolja, teljesen elfogadható áron. Többek között csavap is szerepel az étlapon és mivel ilyet már „régen” ettünk, ezért ezt választjuk.

Ebéd után visszamegyünk még a sóstóhoz. Most én is fürdök, pontosabban csak áztatjuk magunkat. Jól esik a hideg víz ebben a melegben.

Este 6 óra felé indulunk vissza a szigetcsúcson lévő szálláshelyünkre. Kis tanácstalanság azért van bennem, hogy merre is van az a keskeny szoros, amelynek a partján megszálltunk. Nagyon érdekes a vízen a tájékozódás, mert nem lehet látni a vízi utakat, átjárókat, ha mögöttük is van sziget vagy szárazföld. 40 perc alatt érünk vissza. Geri már vár minket, egész nap nem tudott szólni senkihez. Még ivóvízért átevezek a tegnapi étterembe, a tulaj szívesen feltölti a palackokat.

Ebben a kis öblöcskében szálltunk meg

Lassan beesteledik. Holnap elhagyjuk ezt a táborhelyet és elindulunk visszafelé. Ez a terv.

<< Előző  -  Következő >>