Júl.18 Utazás Barcsra
Mivel szigetvár útba esett - és már régóta szerettem volna megnézni - úgy döntöttem, hogy eltöltök néhány órát a városban. Szeretem a történelmet, azon belül is a török hódoltság idejét, tehát egy jó alkalom kínálkozik a vár meglátogatására.
 |
| Szigetvár |
 |
| Zrínyi Miklós, a várkapitány. Az ő dédunokája írja meg a Szigeti veszedelem eposzt. |
 |
| Szent Rókus templom (Ali pasa dzsámija) |
Bővebben...
 |
| Polgármesteri hivatal és városháza |
 |
| A vár főbejárata |
 |
| A krónikás |
 |
| Hősi halottak emlékműve a várban |
 |
| Várkapitányok |
 |
| A vár története |
Délután 2 óra előtt érkezem a várba. A belépőjegy árában benne foglaltatik egy előadás is, ami a belső dzsámiban lesz megtartva. Mekkora szerencsém van! Hamarosan el is kezdődik, így helyet foglalok az első sorban. Még vagy 15 néző foglal helyet a nézőtéren. Megjelenik az előadó, egy 30-as éveiben járó fiatalember. Török korabeli magyar öltözetben. Ami nagyon hasonlít az akkori török szerkóra. A kérdésére, hogy vajon hogyan ismerték fel a harcoló felek egymást, ha szinte ugyanazt az öltözéket hordják, senki sem tudja a választ. Hát a fejfedő! A török turbánt visel, a magyar süveget.
Ezután következik a harci eszközök bemutatása: Lándzsa, pallos, nyíl, nyílpuka, pajzs, lőfegyverek, fokos. A fokos használatáról bemutatót rendez emberünk, ehhez kell egy önkéntes a nézők közül. Egy serdülő lány jelentkezik. Négy trükköt mutat be az előadónk, ebből kettő halálos, másik kettő testrész csonkolásos. És a fokos nem fegyver!! Abban az időben nem számított annak.
A korszak új fegyvere a huszár szablya. Na, honnan származik a huszár szavunk? - jött az újabb keresztkérdés. Elterjedt magyarázatok:
1. A szó a húsz számnévből származik, mivel Mátyás király idejében húsz jobbágytelek után kellett egy lovas katonát kiállítani. 2. Én úgy tudom, hogy egy ilyen katonának, ha szolgálatba állt, 20 korabeli pénznem volt a zsoldja. Innen származik, hogy húsz az ára. A néphagyományban sokáig tartotta magát ez a magyarázat.
A huszár (eredeti leírt formáiban huszar, guszar) szó már azelőtt létezett a délszláv nyelvekben és megjelent a magyar forrásokban is, hogy a Mátyás-korabeli zsoldosrendszer vagy a telekkatonaság szabályai megszülettek volna. A hangtani fejlődés: A szó a szerb-horvát husa (rablás, portyázás) szóból alakult ki a -ar főnévképzővel, ebből lett a husar (rabló, útonálló). A magyar fegyvernem kialakulásakor a délszláv területekről (főleg Szerbiából) érkező, portyázó harcmodort folytató könnyűlovasokat nevezték így, és a név végül rajtuk ragadt, de már teljesen új, nemesebb katonai tartalommal. A magyar fül számára a huszár szó hangzása egyszerűen összecsengett a „húsz” szavunkkal, és a népnyelv utólag gyártott hozzá magyarázatokat (akár a zsoldra, akár a kiállítási kötelezettségre vonatkozóan).
Újból a kis hölgy jelentkezik a bemutatóra. Újabb 4 trükk. A szablya egy brutális fegyver. A filmekben látható több perces vívások a kamu kategóriába tartoznak. A szablyával történő verekedés általában pár másodpercig tarthatott. Aki nem ismerte az összes védelmi technikát, az pillanatokon belül harcképtelenné vált.
A bemutató végén kimentünk az udvarra, ahol egy korabeli puska tűzerejét szemlélhettük meg. Katasztrófális! Akkorát szólt a fegyver, hogy utána percekig csengett a fülem.
Ejtett néhány szót az előadónk Zrínyi féle kirohanásról, aminek azután kicsit utánanéztem.
1. Az ünnepi ruha ténye
A korabeli szemtanúk (például Zrínyi hűséges kamarása, Ferenčić Ferenc) beszámolóiból tudjuk, hogy Zrínyi Miklós páncél helyett a legszebb ünnepi díszruháját vette fel a kirohanás előtt.
- Miért tette? A nehézpáncélnak ekkor már semmi haszna nem volt, a lángokban álló belső várból nem védekezni, hanem meghalni indultak. Zrínyi keresztény lovagként a halált nem kudarcként, hanem a végső áldozatként és a hazáért való mártíromságként fogta fel. A legszebb ruháját azért vette fel, mert úgy tartotta: a halál órájára, Isten szíve elé úgy kell állni, mintha a legnagyobb ünnepre készülne az ember.
- Esküvői ruha volt? Nem, ez egy elterjedt romantikus túlzás. Egy neves korabeli főúrnak (aki ráadásul horvát bán is volt) számos rendkívül díszes, drága posztóból és prémmel bélelt mentéje, ünnepi viselete volt, ezek egyikét választotta ki, zsebébe pedig száz aranyat tetetett, hogy aki majd kifosztja a holttestét, az tisztességgel temesse el.
2. A „szakrális tett” és a mártíromság
A modern kutatások (és maguk a korabeli források is) valóban kiemelik a kirohanás szakrális, azaz szent jellegét, de ez nem egy pogány vagy okkult áldozat volt.
- Zrínyiék katonai szempontból reménytelen helyzetben voltak, a felmentő sereg nem érkezett meg. A megadás vagy a fogságba esés (ami egy főúr esetében megalázó rabságot jelentett volna Konstantinápolyban) helyett a keresztény vitézség legfelsőbb parancsát választották: életüket adták a hazáért és a hitért. Ezt a kortársak Krisztus-követésként, szent mártíromságként értelmezték.
3. A dzsihád beteljesedik, a török megbékél egy időre
Ez a rész az, amit a történettudomány határozottan cáfol, és semmilyen forrás nem támasztja alá.
- Zrínyi célja nem a törökök megbékítése volt, hanem a megállításuk. Zrínyi egész életében a törökellenes harcok élvonalában állt. Nem akart „eleget tenni” az iszlám dzsihádnak; épp ellenkezőleg, az életét adta azért, hogy Szulejmán szultán hatalmas serege ne tudjon továbbvonulni Bécs és Európa szíve felé.
- A stratégiai valóság: A szigetvári hősök önfeláldozása katonailag és politikailag is hatalmas győzelem volt. Bár a vár elesett, a török sereg olyan hatalmas veszteségeket szenvedett (kb. 20-25 ezer katona halt meg, és maga Szulejmán szultán is életét vesztette a táborban), hogy az oszmán hadigépezet kénytelen volt visszafordulni. Ezzel Szigetvár védői szó szerint megmentették Bécset és Közép-Európát a további pusztítástól.
A várból már Barcsig meg sem álltam. A táborhelyen éppen halászlé főző verseny és egyéb dínom-dánom folyt éppen. Mivel szeretem a halászlevet, ezért a helyi csapatnál jelentkeztem egy kóstolóra. Szerencsémre és a hölgyek jószívének köszönhetően kaptam egy jó adagot. Jól csinálták, meg kell mondanom. Sátramat felállítottam, vacsoráztunk, söröztünk, beszélgettünk.
 |
| A résztvevő nemzetek átadják ajándékaikat a polgármesternek |
Geri és Tomi este 10-kor ért a helyszínre. Holnap indulunk.
Megjegyzések