Azért választottuk ezt a túrát, mivel a Tisza most meglehetősen megáradt, ezért gondoltuk, hogy a Bodrogzug biztosan izgalmas lehet. Kilenc óra után indultunk feleségemmel, egy Gumotex Palava típusú felfújható kenuval, Tokajból a Zsuzsa apartmanház mögötti partszakaszról. A természetvédelmi terület bejárata a 3-as folyamkilóméter után kb. 300 m-rel a Bodrog bal partján található. A torkolatban tábla is jelzi a bejáratot.
 |
Az útvonal. Megtett táv 16 km. Az útvonal természetesen ennél hosszabb.
|
A torkolattól nem messze egy zúgó következett. Kicsit izgalmas volt, hogy mi lehet a víz alatt, de szerencsére nem akadtunk fel semmi akadályon. A mocsárvilág még töltődik vízzel, mert a folyó irányából sodrás tapasztalható. 10-20 méter széles folyosón kanyarogtunk, két oldalt fák övezték. A tavirózsák leveleit iszapréteg borítja, a víz is sárgás-barna színű, zavaros, ami az áradó folyókra jellemző.
 |
| A tavi rózsák leveleit vékony iszap réteg borítja, a víz sárgás-barna, zavaros |
 |
| Fél óra lapátolás után a bokrokon túl virágos mezőt pillantottunk meg. A kaland kedvéért teszünk egy kört a mezőn. Ilyen is ritkán adódik az életben! |
 |
Egy víz alatti levélen csíbor pihent, élvezve a kellemes napsütést. Kicsit megzavartuk a relaxációban.
|
 |
| Tündér liliom |
Egy helyen a víz színe feketére változott.
 |
| Másfél óra múlva érkeztünk el egy kilátóhoz. |
 |
| Partra szálltunk a kilátó tövében |
 |
| Tájkép a kilátó tetejéről. Háttérben a Tokaj hegy. Ameddig a szem ellát, mindenütt víz. |
 |
| Asztal és pad is víz alatt. Nem bánjuk, úgysincs nálunk semmi elemózsia. |
 |
| Háttérben a Zemplén vonulata látszik. |
 |
Csónakunk a kilátóról nézve. A vízben tükröződnek a felhők.
|
Itt a vízi út ketté válik, az egyik ág északnak megy tovább, a lápvidék kellős közepén folytatódik. A tőle keletre eső ág, valamivel rövidebb, állítólag ezen haladva ki lehet jutni a Tiszára. Persze csakis magas vízállásnál (mint pl. most). Tovább evezünk ezen az ágon, hajt minket a kíváncsiság. Vajon mi lesz a következő kanyar után. Gondolom, hogy a nagy földrajzi felfedezőket is ez a kíváncsiság vihette előre.
Még egy kilóméternyit evezünk felfelé, a vízi út egyre szűkebb, a növényzet egyre inkább összefüggő. Sokat szlalomozunk, hínár beleakad az evezőbe. Észak felől ádáz viharfelhők gyülekeznek, fehér tornyokat alkotva. Az ésszerűség felül kerekedik a felfedezés kíváncsiságán - így visszafordulunk.
Mostmár megállás nélkül lapátolunk visszafelé. Most érezzük, hogy igencsak nagy távolságot tettünk meg idefelé.
A torkolat közelében lévő zúgón megpróbálunk fölevezni, de az evezőlapát szilárd aljzatba ütközik, biztosan egy út van alattunk, nem lehet így evezni. Sebaj, kikötünk a parton és átvonszoljuk a csónakot a zúgó mellett. Innen a Bodrog csak pár perc evezés. A folyón megtesszük az utolsó két kilómétert és sikeresen kikötünk a stégnél. Hát ezzel is megvolnánk. A vihar 10 perc múlva kitör. Nem is hagyja abba az eső másnap reggelig.
VÉGE
Megjegyzések