Túrázások krónikája - földön, vízen

  Menj föl a hegyre – súgta egy hang ma reggel, mikor még az ágyban ébredeztem. (A hang persze a nyughatatlan énem vol.t) Az időjárás is alkalmas, borult az égbolt, ma nem lesz 30 fok. Hajnalban esett az eső, lehűtve a felhevült földet. A célpont Veprinac, egy aranyos kis falu 500 m magasságban Opatija felett a hegyoldalban. Ősi kis település, egy középkori ékszerdoboz, amelyet még eleinte – az 1200-as években – szerzetesek alapítottak és laktak. Úgy tűnik szent hely ez, ha felmegyek ide, az úton mindig hálás hangulatba kerülök. Fent a templom előtt van egy feszület, itt mindig eltöltök pár percet, hálát adok a Megváltónak, hogy itt lehetek és persze sok minden másért. Út közben ezek a gondolatok jöttek, csak úgy maguktól, magam is meglepődtem, hogy ez most miért? Ha fel akarsz menni a hegyre, ne várj arra, hogy valaki felvisz. Azt neked kell végig csinálni. Ha le kell jönni a hegyről, ne várj arra, hogy valaki levisz. Ez is a te dolgod. Így van ez a hétköznapi életben is. Ne v...

Szombat délután fogtam neki a készülődésnek. Holnap csatlakozom Csilla-Gábor duóhoz, akik már három hete úton vannak a Dunán lefelé - a TID keretein belül. Micsoda meglepetés lesz a számukra! Egszer csak megjelenek a táborban - hahó itt vagyok - nem is számítanak ismerősre. Már előre izgalommal töltött el a gondolat, hogy milyen hálásak lesznek, hogy 3 hét után egy ismerős arccal együtt tehetik meg a napi távot. Ma este érik el Komárnot, a szlovák szakasz utolsó állomását.  Innen hivatalosan a magyar szakasz következik, Esztergomig evez a csapat vasárnap. Ez bő 50 km a vízen, de van rá egy teljes nap, plusz a sodrás is segít, habár a vízszint eléggé alacsony, ilyenkor azért lassabban folyik a víz. Számításaim szerint a 10 km/ó átlagot lehet tartani, persze ha nem üldögél az ember valami vízparti büfében óraszám.  A készülődés elég gyorsan lezajlott, szinte mindenem egy helyen van, ami egy több napos vízitúrához szükségeltetik. Mondhatnám, hogy gyakorlott vagyok ezen a téren, f...